2017. nov 02.

Minek nevezzelek: önkielégítés, önfelfedezés, vagy öngyönyörszerzés?

írta: Polilili
Minek nevezzelek: önkielégítés, önfelfedezés, vagy öngyönyörszerzés?

Már nem az első alkalom, hogy azt a jótanácsot kapom, maszturbáljak, hogy megismerjem a testem. Megtanuljam, mit hogy szeret és hogy nem, hogy aztán ezt a partnerem felé is kommunikálni tudjam. Tulajdonképpen ez mindenkinek a jól felfogott érdeke, hisz aki jobban ismeri magát, annak a partnerével is jobb lehet a szex, ami tartósabb kapcsolatokat eredményez. Ehhez képest még mindig milyen sok helyen kommunikálják azt, hogy ez egy bűnös, káros, szükségtelen, hűtlen cselekedet. Inkább dicsőítő himnuszokat kéne írni a maszturbációhoz, nem büntetni, tiltani, szégyennel köríteni.

Ma kezdtem el a terápiámat Csörgits Kinga alternatív szexuálterapeutával. A szeánsz végén (amiről még jó sokat fogok írni) azt az egyik házi feladatot kaptam, hogy gyakoroljam az öngyönyör-szerzést. Maszturbáljak, méghozzá sokat. Ekkor hervadt le a mosoly a számról... Másnak ez egy határozottan könnyű feladat lenne, de nekem abban a pillanatban megvalósíthatatlannak tűnt. Miért? Mert még mindig tiltják a berögződéseim, a szexuális blokkjaim, hogy saját magamnak gyönyört szerezzek. Egyszerűen nem megy, nem tudom a saját kezeimmel izgatni magam. Az egyetlen kivétel, amikor a csiklóizgatómat használom. Merthogy az nem a kezem, hanem egy eszköz. Arra valahogy nem tilt be a testem.

onkielegites_ongyonyor_maszturbalas.jpg Fotó: melancoliaphotography @ Pexels

Szerencsére Kinga, mintha olvasott volna a gondolataimban és gyorsan helyesbített: öngyönyör-szerzés helyett önfelfedezésbe fogjak. Nekem, aki nem szokott maszturbálni, nem lehet azt feladatnak adni, hogy juttassam el magam a csúcsra, mert nem csak hogy nem fog menni, de még pánikba is esek a gondolattól. Így a következő lett a cél az eljövendő hetekre:

Találjak 1-3 olyan pontot, mozdulatot, amit nem szeretek, ami kikapcsol, ami elviszi a vágyat és 1-3 olyat, ami finom, ami beindít, amit szeretek.

Nyeltem egy nagyot, de aztán szépen megértettem: nem az a feladat, hogy élvezzem a szexet, hanem az, hogy ismerjem ki kicsit jobban a testem. Keressek pontokat. Ez talán menni fog. Kezdtem megnyugodni. 

Talán sikerül átlalakítanom a maszturbáláshoz való viszonyomat is ezzel együtt. Mert az "önkielégítés" sosem ment, hisz nem éreztem hiányt, amit ki kellett volna elégíteni. Stresszcsökkentésre sem tudtam használni saját magam izgatását - inkább stresszt szült ez nekem. Az az önmagam számára szerzett gyönyört a tudatom mélyebb rétegeiben bűnösnek, szégyelletesnek éreztem. Még ha tudtam is, hogy ez teljesen normális, jó dolog, (néhány kivétellel) képtelen voltam megengedni magamnak. De most bizakodó lettem. Talán ezzel az önfeltérképezéssel közelebb kerülök ahhoz, hogy tényleg tudjak jó érzést adni magamnak.

Kingával közben megjelent a következő beszélgetésem is, amiben szintén beszél a felfedezés, kísérletezés fontosságáról. 

 

Szólj hozzá

terápia önkielégítés szexuálterápia