2017. aug 24.

Így érzi magát a nő az első (és utolsó?) éjszaka után

írta: Polilili
Így érzi magát a nő az első (és utolsó?) éjszaka után

Felvisz a lakására, szexelünk, majd elalszik, én pedig ott fekszem mellette tök elárvultan és úgy érzem, eldobtak. Ilyen volt a régi Lili. És őrült büszke vagyok az új Lilire! 

Általában kapásból az történt, hogy nem élveztem a szexet, ami elképesztő csalódottá tett. A sírás szélén egyensúlyoztam, mert nem akartam elbőgni magam az új pasinak, így is elég szar volt már a szitu, hogy nem azt a buja, vad szeretőt kapta, akinek egyébként tűntem.

Aztán ő elalszik, mert már késő van, én pedig még hosszan vergődök mellette, mert nem ölel át.

Onnantól, hogy hátat fordít és elalszik, én totálisan visszautasítva éreztem magam. Úgy éreztem, már nem kellek. Csak a szexet akarta, és ennyi. Nem ölel már, nem simogat, nem ad jóéjt csókot.

Talán még ki is lopakodtam volna, míg a másik alszik, ha nem lett volna olyan erős bennem a remény, hogy talán majd másnap minden jobb lesz, belém szeret, megkéri a kezem és boldogan élünk, ahogy a Disney hercegnők szoktak.

Reggel pedig jön a fura távolságtartás és hidegség. Én addigra már teljesen lefagyok, szinte meg sem merek szólalni, ő meg kómás, a csipáit törölgeti. Az esti huncut vadmacskát felváltja egy megrettent kivert kölyökcica, ami lehet, hogy aranyos, de nem kívánatos és nem is szexi. Úgy érzem, kínosakat hallgatunk, majd elköszönünk. Én pedig addigra már az egészről lemondtam, mielőtt még ő lemondhatott volna rólam.

pexels-photo-450056.jpegFotó: Tirachard Kumtamon @ Pexels

Hogy viselik a nők az egy éjszakás kalandokat?

Kíváncsi voltam, más nők hogy érzik magukat az első szeretkezés után, így utánaolvastam kicsit. Kizárt, hogy minden nőre igaz lenne, amit ír a cikk, de azért érdekes.

1. Először megbánjuk.

Mihelyt vége a menetnek és kijózanodunk, elkezdünk azon kattogni, hogy hiba volt.

Igen, ez szar. Én is hajlamos vagyok hirtelen kétségbe vonni mindent, amit tettem, a józan eszem. Ostorozom és utálom magam. Ilyenkor jó, ha a srác rám mosolyog, átölel, megpuszil, esetleg még viccel is egy kicsit, amitől elmúlik az a kételyem, hogy csak az számított, hogy puncim van. Megnyugodok, hogy érdekes, izgalmas nő vagyok és hogy ő is egy szexi, izgalmas, jó pasi, aki jó döntés volt.

2. Összerakjuk az eseményeket

Szépen elkezd pörögni az agyunk és végigzongorázunk minden mozzanatot, ami a jelen pillanatig történt. Főleg, ha be voltunk rúgva, nagyon megnyugtató lehet az aktus után megtalálni a felbontott óvszer csomagolását. "Ó, legalább nem voltam OLYAN felelőtlen!"

3. A lehetőségek!

Ha jó volt a szex, azaz volt kémia, akkor a nők hajlamosak elkezdeni azon kattogni, hogy ebből kapcsolat lehet. És igen, bármennyire is tagadom, ez bizony nálam mindig ott lapul a hátsó polcon. Még poliamorként, úgy, hogy van egy, vagy több stabil és imádott kapcsolatom, így sem tudom kiverni a fejemből, hogy ebből szerelem és kapcsolat lehet. Így vagyok bekódolva.

4. Menekülési útvonal

A reggel kínos, úgyhogy gyorsan húzzuk a ruhánkat és már megyünk is. Aztán majd a pasi következő üzenetéből (vagy annak hiányából) komoly következtetéseket vonunk le arról, "mire kellettünk neki" és mik a további lehetőségek.

... de azért, mielőtt eliszkolok, jól esik az a megerősítő mosoly, kedvesség és esetleg még egy kis humor is feszültségoldásnak. Csak hogy ne marcangoljam magam olyan hosszan az elkövetkező napokban.

pexels-photo-414032.jpeg Fotó: Pixabay @ Pexels

Felnőtt fejjel már kicsit más voltam

A régi minta megtört, már nem az a Lili voltam legutóbb, mint amit fent leírtam. Végre kezdem kinőni a kamaszkort így 30 felett.

Ugyan nem akadt el a szavam attól, amilyet szexeltünk, de jó volt. Voltak határozottan nagyon jó pillanatok. 

Dugás közben viszont már kezdtem elveszteni a fókuszt a szexről, így úgy élvezett el, hogy én már vártam a végét. Sokszor van ilyen, de egyre jobb az aránya a jó szexnek a nehéz szexhez képest. Mindenesetre nem voltam a legjobb lelkiállapotban, mikor vége lett. Ő meg ahelyett, hogy helyből bealudt volna (ami szintén szarul esett volna) felpattant, hogy megmosakszik és kicsit lehűti a felhevült testét.

Kritikus lelkiállapotban voltam és ő "egyedül hagyott". Ölelésre, dicséretre lett volna szükségem, de végre nem tettem magam áldozattá és fordultam be teljesen, hanem félve rámosolyogtam, és kértem:

Engem most meg kell még ölelgetni! Gyere ide!

Nehezen ment neki (mert tényleg brutál melege volt), de megtette a kedvemért, majd kiment rágyújtani. Újra egyedül hagyott.

Nem sokon múlott, de összeszedtem magam.

Lili, ne félj! - nyugtattam magam. - Ez nem rólad szól! Épp az előbb mondta, hogy mennyire élvezte a szexet veled és hát magad is láthattad, mennyire odavolt! Egyszerűen csak követi a teste szükségleteit! Nem rád mondott nemet, hanem magára mondott igent!

A sok belső dialógust követően már nem is volt rossz érzésem, amikor a tőlem legtávolabb eső sarkában aludt el az ágynak. Nem estem kétségbe sem, hogy a számomra olyan fontos jóéjt puszit nem kaptam meg. Egyszer csak azt vettem észre magamon, hogy nem aggódom azon, hogy neki rossz, ha hozzábújok. Átöleltem és éreztem, hogy teljesen nyugodt a légzésem. Talán még sosem voltam annyira békés, relaxált, mint ott, mellette és erről ő egyáltalán nem tehetett: csakis az én érdemem volt, hogy ilyen belső békét tudtam teremteni.

Reggel hűvösen viselkedett, de újra nem vettem magamra.

Lili, tudod, mennyire rosszul aludt. És most ébredt. Fáradt, ennyi az egész.

Mégis, reggelre úgy fest, már elfogyott valamennyire az energiám. Addigra már túl sokat voltam "egyedül hagyva". Igaz, hgoy már hosszabb ideig bírom, de még mindig nehéz nekem, ha nem kapok ölelést, puszit, érintést. Nem tudok csak úgy meglenni a másik mellett. Úgy érzem magam tőle, mintha idegen lennék, vagy nem számítanék.

Reggelre már lemondtam arról, hogy érintést kezdeményezzek. Nem akartam a terhére lenni. El akartam húzni a csíkot. Meglepett, mikor megfogta a kezem és elkísért egy darabon, mert úgy éreztem, köztünk nincs semmi. Úgy tűnt, ő azt szeretné, ha két felnőtt lennénk, akik néha jót dugnak, aztán kész, ennyi. És ehhez nekem az tartozik, hogy szépen egyedül, felnőtt nagylányként távozzak.

Már nem vagyok az a lány, aki egy ilyen csábítót egyből a bölcsőt ringatva képzeli el, de azért szar volt azt hinni, hogy reggel már nem érinthetem. Úgy örültem, hogy végül mégis megfogta a kezem az utcán sétálva:

Látod, Lili! Nincs is baj, csak képzelted! Viszont ha továbbra is ilyen kicsinek képzeled magad, nem pedig egy szexi, izgalmas vadmacskának, akkor lehet, tényleg le fog mondani rólad!

Szólj hozzá

félelem első szeretkezés egy éjszakás kaland beparáztam