2016. jan 26.

Egyre nehezebb biszexnek lenni

írta: Polilili
Egyre nehezebb biszexnek lenni

Féltem az újbóli együttléttől barátnőmmel. Izgultam. A legutóbbi után fura szájízem maradt, úgy éreztem, a barátságunk is megváltozott benne. Éreztem, hogy valahogy ő is hasonlóan van ezzel... Ő is igyekszik, akarja. Vett nekem meglepetésként egy csipkés bugyit, olyat, ami neki is van, amit egyszerre vettünk fel pasival való közös randinkra. Mindketten akartuk, készültünk, s mindketten féltünk. Bennünk volt a megfelelési kényszer - leginkább saját magunknak. 

A múltkor csak fura szájízem volt, most felhúztam magam, méghozzá jó sok mindenen.

Úgy indult, hogy elmentem mosakodni, s ahogy magamhoz értem, ráébredtem: visszatért a hüvelygomba. Csalódottságomban hisztizni kezdtem és odacsaptam a szappant a tartójába.
- Nem igazság!!!!!!!!!! Nem akarom!!!!!! - duzzogtam magamban.
De hát nem volt más választásom...

Partnereimmel már előre közöltem, hogy valószínűleg para van, úgyhogy csak úgy érjenek hozzám, ha vállalják a kockázatot. Ezért aztán pasi gondosan ügyelt arra, hogy ne keveredjenek a nedveink a másik lánnyal, s először őt kezdte kényeztetni, míg én "vártam a sorom", de túl sokáig kellett várni. Kiakadtam. Sejtettem, hogy csak a logisztika miatt kapok én kevesebbet, de türelmetlen voltam és felháborodott, mert mindketten a lányt becéztük, míg ő csak feküdt, fogadta. Kiakadtam, mert én is vágytam a babusgatásra: legalább egy-egy csókra, simogatásra.
- Ne már! A mellem nem fertőzött! - háborogtam magamban az igazságtalanság miatt.

Mire sorra kerültem, mindenkit megutáltam. Pasit is, de legfőképp a másik nőt, T-t. 
- Nem igaz, hogy nem képes viszonozni, amit kap!
Elborult az agyam, képtelen voltam tisztán gondolkodni, pedig tudtam, hogy mindkettőjüket szeretem, mindketten nagyon fontosak nekem. Bosszúból úgy döntöttem, nem érintem többet barátnőmet, de igazából ezzel is csak magamat büntettem, hisz így nemcsak kivontam magam az aktusból, de még meg is vontam magamtól azt, amit szeretek: merthogy nagyon is szeretek a melleivel játszani, a hasát simogatni. 

Kicsit aztán összeszedtem magam, s odasúgtam pasinak:
- Édes, kérlek figyelj oda kicsit jobban, hogy ne kapjak kevesebbet, mint T! - kértem, s ő tündér volt, onnantól nagyon szerelmesen szeretgetett, míg én puffogva kirekesztettem T-t. Azaz kirekesztettem volna, ha rajtam múlt volna.
- Ó, cicám, épp most akartam áttérni Rád. Tudod, csak a gomba miatt nem akartam, hogy előbb téged nyaljalak ki!

Pasinak végül megbocsátottam, de T-nek nem tudtam.

Reggel tudtam csak összeszedni a bátorságom, hogy megkérdezzem:
- Te most hogy vagy azzal, hogy egy nővel vagy? Érzel félelmet, vagy bűntudatot? Élvezed, ha hozzám érsz? És ha én hozzád?
T nem igazán biszex, derült ki már többedszerre, de még most sem tudtam megnyugodni a válaszától. Persze, értem én, hogy ha nem kíván, akkor nem is fog megérinteni, de valószínűleg ez fáj, mert vágyom arra, hogy viszonozza, amit kap. Megkaptam, amit annyiszor hallgatok pasiktól: milyen "mellőzöttnek", a kevésbé vonzó félnek lenni egy csoportszex helyzetben. 

- Na jó, akkor én most végeztem T-vel. Köszönöm, nekem ennyi elég volt. Legyenek csak kettesben pasival, engem hagyjanak ki belőle! - duzzogtam magamban, majd rájöttem, ez butaság. Érdemesebb inkább megpróbálni máshogy hozzáállni a dologhoz: nézni a játékukat, kényeztetni azt, akit éppen kényeztetni van kedvem, majd fogadni azt, amit adni tudnak nekem. Jó kis tanulási lehetőség megtapasztalni, milyen, ha nem én vagyok a középpontban. Mert nem lehetek mindig ott. 

A kép forrása itt.

Szólj hozzá

félelem mell poliamoria gruppen biszexuális visszautasítás lány lánnyal