2016. jan 02.

Az orgazmuskényszerről

írta: Polilili
Az orgazmuskényszerről

- Nekem nincs akkora farkam. - mondta pasi a haverjának.
- Lehet, viszont sok örömet okozol vele. - válaszolt a srác.
- Magamnak igen. A többi pedig a csajok dolga.

Imádom, ahogy pasi gondolkodik az orgazmusról és imádom, hogy végre egyre több olyan ember jelenik meg a szexuális életemben, aki nem parázza túl, hogy én mennyire élveztem a dolgot.

Nehéz ezt nem félreérthetően megfogalmazni.

Nem az van, hogy ignoráns, önző farkakkal (és puncikkal) találkozom! Szó sincs róla. Imádnak gyönyört adni, kényeztetni, de ezt anélkül teszik, hogy "értékeljék bárki teljesítményét".

Hányszor átéltem már:
- Milyen volt, bébi?
- Jóóóó... - hebegtem elhalóan, miközben utáltam, hogy nem ugrottam meg azt a szintet, amit szerettem volna. (Értsd: nem volt akkora orgazmusom, nem éreztem "eléggé" az érintéseket, nem gerjedtem be "eléggé", nem habzsoltam az élvezeteket.)
Közben a fickó bealudt. Mikor újra magához tért, elnézést kért:
- Sajnálom, hogy nem volt olyan eget rengető ez az alkalom!

A legutóbbi ilyennél kiakadtam. Kiakadtam, de közben örültem is a felismerésnek: nem akarok beszélni róla! Ez a faja értékelés nem építő! Nem kell mindig őszintének lenni, nem kell belekeverni a pasit a kusza gondolataimba. Nem akarok még egy olyan első szexet, ami után bőgve ismerem be, hogy én nem vagyok rendben, én nem tudom úgy élvezni a szexet. Ez az én magánügyem, amit nem kell és nem is egészséges megosztani a másikkal: főleg, ha az illetőnek nincs rendben az önbizalma. Hirtelen ráébredtem, hogy imádom, hogy pasi nem szokta megkérdezni, hogy éreztem magam!
- Az a Te dolgod, Bébi, hogy érzed magad. - mondja, miközben természetesen nagyon odafigyel rám, s minden tőle telhetőt megtesz.

Nagy felszabadulás vele lenni. Azt mondja, eltartott egy ideig, de megtanulta, hogy akkor a legjobb a szex, ha a saját érzéseire figyel, nem a nőére és ez nagyon félreérthetően hangzik, de igaza van. Számtalanszor nekem szegezte Bori a kérdést:
- Kinek az életét éled ilyenkor? - s ez tökéletesen igaz volt a szexuális életemre. Ahelyett, hogy átéltem volna a saját gyönyörömet, s hagytam volna, hogy ebben osztozzon velem a partnerem is, én azon igyekeztem, hogy ne okozzak csalódást. Én szerettem volna boldoggá tenni a másikat, holott mindenki csakis saját magát tudja boldoggá tenni. A boldogság egy tudatállapot, amit csak én magam tudok megadni magamnak.

Boldog vagyok, hogy megadattak nekem végre olyan partnerek, akik birtokában vannak ennek a bölcsességnek. Akik rendben vannak magukkal annyira, hogy nem az én orgazmusom mértéke alapján értékelik magukat, hanem engedik, hogy annyira legyek jelen a helyzetben, amennyire éppen tudok, s nem éreztetik velem érezem mellettük, hogy én most

  • béna voltam,
  • nem értékeltem eléggé az igyekezetüket,
  • nem adtam eleget magamnak,
  • nem voltam képes valamire,
  • fájdalmat okoztam nekik azzal, hogy azt érzik mellettem, nem elég jók az ágyban, pedig nem miattuk, hanem a gondolataim miatt nem volt jó,
  • romboltam az önbizalmukat.

Szexinek tudom érezni magam mellettük úgy is, ha épp nem élvezek és tudom úgy szeretni az együttlétet, hogy nem élveztem el, nem éltem meg olyan gyönyöröket, amiket előre kitűztem magamnak. Lelkiismeret-furdalás nélkül tudok velük lenni.


girl-1031309_640.jpg

Fotó: Unsplash @ Pixabay

Szólj hozzá

orgazmus nem megy négy kérdés orgazmuskényszer beszélni a szexről